Utak és utcák

Mivel a város precízen és átgondoltan tervezett, ezért az utcák katonás sakktábla mintában futnak keresztül a városon. A burkolatukat szabályos, fekete bazaltkockák alkotják, amik szerencsére híresek kiváló ellenállóképességükről, hiszen Andar utcái igazán nagy igénybevételnek vannak kitéve. Domhannal ellentétben ez alatt nem a tömeget értjük, mivel az andariak szívesebben húzódnak a házaikba, műhelyeikbe, az asszonyok kora hajnalban járnak a piacra, és nem maradnak kint sokáig. Azonban, mivel fővárosról beszélünk, rengeteg áruval megpakolt szekér és kocsi döcög végig minden nap ezeken utakon. A legtöbb szenet, követ, faárut és kékvasat hoz a műhelyek számára, de rengeteg érkezik a világon túli portékákkal, vagy egyszerűen élelmiszerekkel megrakodva. A kereskedők nem véletlenül kedvelik annyira Achroch ach Andart, hiszen a város precízen tervezett utcái mind elég szélesek és jól karbantartottak, arról nem is beszélve, hogy nincsenek veszélyes sikátorok, ahol bármiféle kár eshetne a termékeikben. Nem. A városban minden utca egyenlően tágas és szellős. A házak nem elég magasak ahhoz, hogy eltakarják a napot, a legtöbb csupán egyemeletes, úgyhogy minden biztonságosan és szépen átlátható. Ejtsünk pár szót magukról a házakról is: leggyakrabban bazaltkőből rakják ez első szintet, hogy aztán a másodikat fával és téglával húzhassák rá, dekorációval viszont már nem szívesen fáradnak. Zömök és kevéssé barátságos házak ezek az apró ablakaikkal, és a fémszegekkel erősített ajtajaikkal. Tetejüket szürke palából hasított cserepek borítják. A legtöbb háznak két kéménye is van, de ahol négy-öt mered elő a tetőből, biztosak lehetünk benne, hogy valamilyen műhely üzemel. A tetők szélén dísztelen esőcsatorna fut, ami egyenesen a kövezett út alá, a csatornába van bevezetve.