Ark'Seguth névadási segédlet

Először is a  szokásokhoz híven érdemes pár szót ejteni a seguth nyelvről. Mindenki, aki egy kicsit is foglalkozott valaha a Seguth Anduri dialektusokkal, tudja, hogy a Seguth nyelv esetében megkülönböztetjük a pre és posztrituális nyelvjárásokat. Az előbbi egy viszonylag letisztul, könnyed, majdnem dallamos nyelvváltozat, ami csak egy-két elszigetelt törzsnél maradt meg, míg a nagyobb klánok a posztriuális variánst beszélik, ami jóval egyszerűbb, pergőbb, mondhatni hangzásában hidegebb forma.
A seguht nyelv általánosságba törekszik a zártszótagúságra, igen ritka, hogy egy szó magánhangzóra végződjön. Nyelvükben túlsúlyban vannak a zöngétlen mássalhangzók, ez alól kivételt képez az /n/ /l/ /v/ /d/ hang, ami igen gyakorta jelenik meg, főleg nevekben.
Mivel Sar, Achret és Herah törzseknél a posztriuális dialektus a használatos, az ő névadási szokásaikra fogunk rögvest kitérni.

Először is köztudott, hogy a seguthoknál nincsenek vezetéknevek, minden harcos a törzse nevét használja a keresztneve után. A női és férfi nevek hangzásban nem térnek el jelentősen, sőt, a legtöbb esetben csak a névről szinte lehetetlen megállapítani, hogy milyen nemhez tartozik. A név hossza nem kötött, de 3-4 szótagnál csak a legritkább esetben nyúlik tovább. Szinte sosem végződnek magánhangzóra, de annál gyakrabban kezdődnek vele.

Lássunk egy példát:


Az Avenlatról először is tudni kell, hogy mind női mind férfi variánsban létező név. Szerencsére tökéletesen alkalmas arra, hogy pár érdekességre felhívjam rajta keresztül a figyelmet: először is, a névkezdő /a/ hang után a -ven /v/-je hangsúlyossá válik, majdnem megduplázódik. Ez is arra utal, hogy a seguth nyelv szinte kínosan törekedik arra, hogy megszabaduljon az egyedül álló magánhangzóktól. Másrészt, fel kell hívni a figyelmet a seguthok sajátos magánhangzó készletére (a teljes listát szokás szerint a "máshogy ejtett betűk/hangok résznél találjátok), aminek hatására, a helyes ejtése a névnek /æv-ven-lat ach-ret/

Máshogy ejtett betűk/hangok
a: félig-meddig e-vel diftongáló hang. Dupla másslahnagzó előtt hosszan ejtik. /æ/
o: az általunk ismert o-nál kevésbé tisztán, ö-hanngal keveredve ejtik. /ø/
y: nem /i/-t repreneztál, hanem egyfajta beszélő, hangértékű szünetet a szóban. Egyes nyelvváltozatban aposztróffal helyettesítik. ( pl.  Tyracen - T'racen)
v: /f/-el félig keverve jelenik meg.
ch: tiszta /k/ hang