Hársplatán erdők

A hatalmas, hat ölnyi vastagságú, szellősen álló fák között friss gyümölcs és fűillat terjeng a kellemesen langyos levegőben.
Laederran legfigyelemreméltóbb fafajtája a fent említett hársplatán, amely méltán tart igényt csodálatra. Magassága akár az ötven métert is elérheti, kérge barnás, repedezett és foltokban hámló- alatta fehér és lágy tapintása. Lombkoronájuk alakja terebélyes és oszlopos. Ágai felfelé törőek, vastagak, masszívak. Igen könnyen mászható. Levelei bevágottak, fogazottan karéjasak, fonákjuk ezüst színű, és megtörve a levelet enyhe mentaillatot érezhetünk. Kocsányokon gömb alakú, zöld gubók érnek, amelyek belsejében fehér, lédús magok sorakoznak. A termés ehető, íze kissé savanykás, kökényhez hasonló.
A fák törzsén gyakorta felfedezhetünk mély karmolásnyomokat, ez a Laestat alakban erre kóborló Laerek kéznyomai. Velük , nyilván, nem érdemes összeakadni.
A Hársplatán erdők aljnövényzete meglehetősen gyér, inkább gyepes, kevés bokorféle nő, és azok is selymes levelű, gyenge növények, amik elsőszámú táplálékai a Hialonoknak. Rengeteg, különböző méretű, formájú és színű gombát is fellelhetünk.
Jó pár patak fut keresztül az erdőkön, melyek sekélyek, vizük tiszta. Rengeteg hal lubickol bennük.